2022. 01. 27. Téli túra napsütésben

Nekem nagyon tetszett, főleg mikor elestünk a jegen, még azóta is fáj a lábam. Nagyon sokat kellett sétálni, habár ez a túra lényege. Első megálló az ötvályú volt. Második pedig a vadas park. Ez tetszett a legjobban, mert nagyon sok volt az őz. A harmadik megálló az autópálya volt. itt estünk el a jegen (Levente 5.)

Múlt héten volt a téli túra. Sokat sétáltunk, de annyira nem fáradtunk el, mint egy nyári kiránduláson. Mivel hideg volt, ezért fagyos volt a talaj. Ameddig az erdőben voltunk, addig libasorba kellett menni, mivel olyan keskeny volt az út és szúrós ágakkal volt tele. Visszafele sokat beszélgettünk a Kristóffal és a Szilveszterrel és rémtörténeteket meséltünk, ezzel ütöttük el az időt, és nem is lehetett észrevenni, hogy vége van a kirándulásnak. (Anna 5.)

Csütörtök reggel 5 kor keltem, mert nem bírtam sokat aludni. Összepakoltam és elindultam a buszhoz. Felszáltam és 7 perc múlva oda is értem az iskolába. A 4. óra után tudtuk meg, hogy elmarad a hittan. Nagy nehezen elindultunk. A legjobb barátommal, Szilivel út közben para storykat meséltünk egymásnak. Elmentünk az Ötvályúhoz. Utána az alagutakhoz. Séta közben sokat kellet futnunk, mert mindig lemaradtunk, és szerencsétlenségemre kiborulta a kajám. Nagyon nem őrültem, de akkor is megettem, mert nagyon éhes voltam. Visszafele láttunk egy rozzant kombájnt és elgondolkodtunk, hogyha a kombájn kint lenne több 100 éve Csernobilban, akkor mennyi atomsugárzást kapott volna. Visszaértünk és csináltunk egy osztályképet. Nekem nagyon tetszett  a túra csak 8 kilómétert sétáltunk. (Kristóf 4.)

...Amikor egy bokros, fás helyre értünk, sokan estek-keltek. Mire már kezdtünk kiérni, akkor láttunk futi őzeket !   Nem is egyet…
Mikor már teljesen átküszködtük magunkat a bokros részen, kiértünk egy szántóföldre. Gyönyörű táj volt. Mentünk, haladtunk. Egyszer csak megláttuk az autópályát. Nekem nagyon tetszett, ahogyan alulról lehetett látni az autópályát. De az még jobban tetszett,  amikor felmentünk egy nagyon magas úton és felülről lehetett nézni az autópályát, a magasból. Ezután megkerültük a nagy autópáját,feltről le mentünk, ismét a szántó földen mentünk, de mivel lefele mentünk ezért lehetett gurulni. Mindenki az iskola fele gurult, és csak gurult, vagy futott. Mikor visszaértünk már mindenki nagyon fáradt volt. De én úgy gondolom, hogy nagyon jó volt. És lehetne még több is. (Zsófi 5.)

Az autópályánál felfele mentünk egy kis erdős résznél. Mindig másztunk felfele, de amikor kiértünk, mindenki legurult a dombon. Én a Nóri, Jázmin és a Zsófi futottunk lefele. De a Zsófi mindig megelőzött. A dombra felértünk megfogtuk egymás kezét, s elhúztam őket. Még egyszer Dénes bácsival beszélgettünk, de sajnos, lehagyott mindig. Végre odaértünk a suliba. Már leszakadtak a lábaim, de az osztálykép semmiképp se maradhatott el. Gyorsan beszélgettünk még a Jázminnal. Mindenkitől el köszöntünk és mentünk haza.( Niki 4.)

Csütörtökön elmentünk egy túrára.  Jó volt, mert szeretek sétálni, csak a végére elkezdett fájni a lábam. Sok kép készült rólunk, Dénes bácsi csinálta őket. Én nagyon jól éreztem magam, mert láthattam az autópályát. A lányokkal mindig együtt voltunk és beszélgettünk. Majd visszamentünk el voltunk fáradva. A hegyen majdnem elestem. Szeretek sétálni de ez kicsit túl sok volt nekem. A lányokkal lefutottunk a hegyről és innentől barátnők lettünk. (Nóri 4.)

Mi csütörtökön túrázni mentünk a felső tagozattal. A Levente vezette az egészet. Először lementünk az Ötvályúhoz, onnan mentünk tovább lefelé, míg oda nem értünk a vadasparkba. De a vadasparknál egy kihívás várt ránk, dzsumbujoson mentünk kis ösvényeken. Onnan mentünk a szántóföldön, ahol nagyon sok őz vágtatott lefelé, és ottgyönyörű látvány várt minket, mert az autópályához érkeztünk. Jöttünk visszafelé és várt ránk egy kis izgalom, mert pár kutya majdnem megtámadott minket. És amikor visszaértünk akkor mindenki kidőlt. De mindenki jó élményként tekint vissza rá. (Panka 5.)

A D.Ö.K program kijelentette, hogy rendeznek egy  kirándulást. Amikor ezt a hírt meghallottuk biztosak voltunk benne, hogy elmegyünk a barátommal, Kristóffal. Amikor elindultunk az Ötvályú felé vettük az irányt. Útközben történeteket meséltünk egymásnak, vagy csak simán beszélgettünk. Ahogy leértünk az ötvályúhoz kipróbáltuk ki bírja tovább a hideg vízben tartani a kezét. Minél tovább tartottuk bent a kezünk, anná jobban szoktuk a hideget. Csak ez velem nem így történt. Kristóf sokkal jobban bírta azonban nekem majd belefagyott a kezem. Így hát a versenyt ő nyerte meg. Ami után abbahagytuk a versengést Dénes bácsi egy fotóra hívta az egész csapatot. Én alig látszottam, mert leguggoltam. Le kellett térni egy eléggé szúrós gallyas útra, hiszen ez volt a legrövidebb út. Ahogy vége lett a dzsungel mélyének, elértünk egy gyönyörű szép rétre és ott gyönyörködtünk a tályban. Beszélgettünk, kergettük egymást STB. Azután legurultunk, mint a katonák a dombon, és elindultunk visszafele. Jól esett ez a túra, de a lábamnak kevésbé. Ahogy hazaértem lefeküdtem, és pihentem egy jót (Szilveszter 4.)

2022 január egyik csütörtökén a Dökös programként elmentünk túrázni.
Elindultunk a faluba, amikor leértünk a kocsmához láttunk tűzoltókat. Találgattunk, hogy miért lehetnek itt. Amikor odaértünk láttunk egy öregurat, akinek véres volt a feje.
Leeshetett a lépcsőn.
Tovább mentünk le az ötvályúhoz, ott egy kicsit lepihentünk. Onnan elindultunk, megtudtuk, hogy a vadaspark fele vesszük az irányt. A kerítés mellett a nagy dzsumbujban mentünk, mindenhol lián volt, és beakadt a lábunkba, és hasraestünk benne. A dzsumbujban törtem magamnak egy sétabotot. Nagyon szép látvány volt ahogy az autópálya és az ég összeért a távolban, ez a tengerre emléketetett, mert ott is a távolban a víz és az ég összeér.(Balázs 5.)

php gallery with lightboxby VisualLightBox.com v6.1